Családi házak energiatakarékos felújítása

Családi házak energiatakarékos felújítása – Új építésű családi házak

Korábbi ügyfeleink, akikkel mai napig tarjuk a kapcsolatot, akár új építésű családi – ikerház építésében gondolkodnak, akár felújítani szeretnének, ki szokták kérni a véleményünket, hogyan lehet a lehető legjobb műszaki tartalmat a lehető legjobb áron megvalósítani, a jelenlegi Energetikai követelményeknek maximálisan megfelelve.

Mindennek a jogszabályi hátterét a mindenkori hatályos 7/2006 ( V.24. ) TNM rendelet előírásai adják. A Rendelet előírásainak megfelelően készítjük el mi is mindenkor az Energetikai tanúsítványainkat. A felújítási vagy új építési munkákat a Rendelet 6. §-a szabályozza:

6. § *  (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(2) Új épület létesítése során

a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,

b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,

c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,

(3) A (2) bekezdést az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.

(5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének

a) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek, meg kell felelnie.

(6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl – meg kell felelnie

a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek.

(7) E § alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.

(8) A műemléki vagy védett épületnek a (4)-(6) bekezdés szerinti felújítása esetében figyelemmel kell lenni az 1. § (2) bekezdésére, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakra.

A fenti rendelet szövegezése a Rendelet 2018. 07. havi állapotának felel meg. Ismételten felmerül az építtetőben a kérdés: mit jelent ez a gyakorlatban? ( Sajnos felvezetésként kell egy kis mesét írni, ahhoz, hogy érthető legyen a dolgok miértje )

A 2015. évi párizsi klímacsúcs után a résztvevő tagországok egy szigorításban állapodtak meg, mely előre vetítette a 2020 utáni ózonréteget lebontó gázok kibocsájtási mennyiségének újabb csökkentését. Ez magával hordozza azt is, hogy csökkenteni kell az energia felhasználásunkat is, aminek az előállításához az ózonréteg károsító gázokat ( mint mellékterméket ) igénybe vesszük.

Tudjuk azt is, hogy jelenleg a megtermelt energiának ( hő, villamos, geotermikus ) körülbelül 40%-át épületeinkben használjuk fel, fűtési, meleg víz készítési, világítási célokra. A párizsi klímacsúcs eredménye hogy ezt a körülbelüli 40%-ot egyrészről csökkentse az aláíró tagországok mindegyike, másrészről kötelezettséget kell vállalni arra is, hogy 2021. január 1.-je után az új építésű vagy állami támogatásból korszerűsített épületek energia felhasználásának 25%-át megújuló energia forrásokból kell fedezni. És hogy mi minősül megújuló energiaforrásnak? Nézzük meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állás foglalását:

Megújuló Energia fogalma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint

Leegyszerűsítve a párizsi klímacsúcs előtt egy átlag épület hőszigetelése megállt cca. 8-10 cm hőszigetelés vastagság környékén, a párizsi klímacsúcs után a szigorítás eredményeképpen ezek a vastagságok duplázódtak, vagyis az új követelményszintet már csak 16-20 cm hőszigeteléssel lehet teljesíteni.

Gépészeti oldalról leegyszerűsítve a kérdést, a párizsi klímacsúcs előtt a korszerű épületgépészeti hőtermelés követelménye teljesíthető volt egy kondenzációs gázkazánnal, valamint a hőleadók, radiátorok thermosztatikus radiátorszeleppel való ellátásával. A párizsi klímacsúcs után ez már nem lesz elég, mert a nem megújuló energiának minősülő gázfűtés mellé be kell vinni az épületbe valamilyen megújuló energiát is. Mik is ezek, mikből lehet válogatni? Talajkollektoros hőszivattyú, levegő-víz hőszivattyú, napelem, napkollektor, levegő-levegő hőszivattyú ( hővisszanyerő szellőztető ). Mind ezekről részleteiben a Hírek menü pontban olvashatnak.

Értelemszerű, hogy ha valaki 2018-ban vagy utána állami pénzből szeretne korszerűsíteni ( Otthon Melege Program, VEKOP, GINOP pályázatok ), vagy egyáltalán új családi házat, ikerházat, társasházat szeretne építtetni, annak már az új követelményeket kell figyelembe venni, és beépíteni a költségvetésébe. Természetesen mindezen feladatokban is állunk Megrendelőink rendelkezésére, akár tervezés, akár pályázatírás, akár kivitelezés legyen a megkeresés tárgya. Minden  esetben igyekszünk megtalálni a leg pénztárca barátabb műszaki megoldást az adott ingatlan korszerűsítéséhez. Várjuk megkeresésüket.