Energetikai felújítási trendek, lehetőségek – építészet

Építészeti energetikai felújítási – építési trendek, lehetőségek

Talán sok újdonságot nem mondunk azzal, ha az energetikai felújítási, energetikai korszerű építési megoldásoknál a nyílászáró cseréket, hőszigeteléseket említjük meg első sorban. Sokan gondolják úgy, hogy nekik ebben a témakörben már nem tudnak újat mondani, pedig a technológia gyorsan változik, újabb anyagok, technológiák jelennek meg évről-évre, amiket érdemes figyelemmel követni, leginkább azért mert a követelmények is folyamatosan változnak, így elképzelhető, hogy ami idén még jó műszaki megoldás, pl. 2021. január 01.-től már nem lesz az. Ez leginkább gépészeti, elektromos oldalról fog érződni, de érdemes áttekinteni az elmúlt évek építészeti követelményi változásait, és az azokhoz illeszkedő műszaki megoldásokat. A követelményi ismereteket már az E-tanúsítás menü pontban ismertettük, itt inkább a műszaki tartalmi megoldásokra helyeznénk a hangsúlyt. Témakörileg a meglévő, de már korszerűtlen, vagy meglévő és még éppen korszerű megoldásokat ismertetnénk, majd későbbeikben bemutatjuk a korszerűsítés lehetséges irányvonalait is. Témakörönként nyílászárók, pince és padlásfödém szigetelések, homlokzatszigetelések kategóriákra bonjuk a korszerűsítési lehetőségeket.

Homlokzati nyílászárók

Meglévő, de korszerűtlen szerkezeti megoldások: ide tartoznak a jellemzően műemléki, vagy az iparosított építéstechnológiákkal együtt kifejlesztett hagyományos fa és acélszerkezetű síküveggel üvegezett nyílászárók. Sokat lehet találni még belőlük, egészen a rendszerváltás utánig használták őket.

Gerébtokos egy szárnyú síküveges ablakok, ajtók: jellemzően 4 mm síküveggel, üvegszorító léccel, vagy gittel üvegezett, cca. 60 mm szárny – tokvastagságú nyílászárók. Eredeti állapotukban sem voltak szélzáróan, légzáróan tömítve, így mindamellett hogy nagyon rosszul szigetelnek, az idősebbek szavával élve, “még a cúg is húz rajtuk”. Leginkább a nagypolgári belvárosi lakások alá rendeltebb helyiségeiben ( lichthoffra nyíló Wc, fürdő, kamra, cselédszoba ), vagy a nagyon régi vidéki vályog házakban alkalmazták ezt a típust. Már a történelmi időkben belátták, hogy ez nem jó megoldás, ezért továbbfejlesztették, és két gerébtokos ablakot egy tokszerkezetbe építve megalkották a kapcsolt gerébtokos ablakot.

Kapcsolt geréb tokos ablakok, erkélyajtók: szintén történelmi szerkezetek, már a XIX. századtól alkalmazzák, és bár már új építésű épületben nem építik be, felújításoknál műemlékvédelmi szempontok mentén javítási, korszerűsítési megoldásai még vannak. A kapcsolt gerébtok elnevezés a külső és belső ablakszárnyak egy tokszerkezetbe való beépítése miatt adódott. jellemzően 4 mm síküveggel, üvegszorító léccel, vagy gittel üvegezett, cca. 60 mm szárny – tokvastagságú nyílászárók. Eredeti állapotukban sem voltak szélzáróan, légzáróan tömítve, így mindamellett hogy nagyon rosszul szigetelnek, az idősebbek szavával élve, “még a cúg is húz rajtuk”. Kialakításuk miatt már a nagypolgári lakások, középületek utcafronti frekventált tereire néző nyílászáróiként is alkalmazták, karbantartott és leromlott állapotban mai napig megtalálhatóak sok budapesti belvárosi lakó és középületben egyaránt.

Tesschauer ablakok, erkélyajtók: a kapcsolt gerébtok iparosított technológiával továbbfejlesztett verziója. A két szárnyat szárnyas anyákkal összecsavarozták. Így a két szárny már együtt szerelhető lett, és nem kellett két külön szárnyat nyitogatni, viszont megmaradt a két szárny hőtechnikai jó tulajdonsága. Jellemzően a házgyári technológiák beindulásával a paneles épületek kedvelt ablak, erkélyajtó típusa lett. Alkalmazták még a kornak megfelelő családi házas, valamint a maximum 4 emeletes csúsztatott zsalus – blokkfalas társasházak kivitelezésél is. Karbantartott állapotban mai napig megtalálhatóak a fent felsorolt épülettípusokban.

Thermoplán üvegezésű “SOFA, DUFA” ablakok: a Tesschauer koncepció továbbfejlesztése az üvegezés üvegszorító léccel való összeragasztásával. Jellemzően 12 mm-es alumínium üvegszorító lécre ragasztották rá két oldalról ipari műgyantával a két síküveget. Az így elkészült “két rétegű üveget” illesztették bele a szárny szerkezetebe. Már a ’80-as évek elejének találmánya, vagyis onnantól számíthatjuk az elterjedését. Megtalálhatóak a ’90-es évek elején épült nem ipari jellegű társasházakban, sorházakban, a “kapitalizmus első társasházaiban”, magasabb minőségű korabeli családi házakban.

Thermoplán/Low-E bevonatos üvegezésű első generációs 3 kamrás PVC ablakok: a Tesschauer koncepció továbbfejlesztése az üvegezés üvegszorító léccel való összeragasztásával. Jellemzően 12 mm-es alumínium üvegszorító lécre ragasztották rá két oldalról ipari műgyantával a két síküveget. Az így elkészült “két rétegű üveget” illesztették bele a ’80-as évek végén megjelenő műanyag szárny szerkezetebe. Megtalálhatóak a ’90-es évek elején épült nem ipari jellegű társasházakban, sorházakban, a “kapitalizmus első társasházaiban”, magasabb minőségű korabeli családi házakban. Az üveg rétegrend módosulásával a Low-E bevonat elterjedésével javultak a hőtechnikai mutatói, így használták cca. a ’90-es évek végéig.

Síküveggel, thermoplán üveggel üvegezett hőhidas, vagy lemez acél ablakok, ajtók, portálszerkezetek: amennyiben “az acél országában” fahiányba ütközött az építőipar, vagy nagyobb üvegezett felületeket kellett előállítani, mint például áruházi kirakatok, üzletportálok, ipari létesítmények nyílászárói, az üvegezést megtartva a fa gerébtokot, később a SOFA tokot szelvényacélokra cserélve megszülettek a mai függönyfalak elődei. Előnyei voltak, hogy nagyobb bevilágító és/vagy reklámfelületet lehetett velük kialakítani, viszont hőtechnikailag az acél magas hővezetési tényezője miatt kiemelkedően rossz minősítésű szerkezetek.

Elmondható, hogy a fent felsoroltak már energetikai szempontból, és a hatályos energetikai követelmény értékek tekintetében is elavult, korszerűtlen szerkezetek, továbbá az általános állagromlás, a faanyagok elöregedése, a vasalatok korrodálása, törése miatt, a karbantartás hiánya miatt felújításuk gazdaságosan nem végezhető el, így ezek a szerkezetek – ha műemléki érdek nem indokolja – megérettek a bontásra, cserére. Elképzelhető ugyan, hogy megfelelő karbantartás, festés, gittelés, vasalat csere mellett még jó állapotban vannak ezek a szerkezetek is, de ez az elenyésző pár százalék.

Meglévő, korszerűnek mondható szerkezeti megoldások: jellemzően az ezredforduló és az európai uniós csatlakozási terveink első fejlesztéseinek eredménye lett a ma már korszerűnek mondható 67-70-80-88 mm-es borovifa, 67-70-80-88 mm-es 4-5-6 kamrás PVC, hőhíd mentes acél, hőhíd mentes alumínium tok és szárnyszerkezetre épített kétrétegű, alumínium vagy PVC távtartóval ragasztott üvegezéssel, argon vagy kripton gáztöltettel szigetelt üvegezésű nyílászárók. Ezeknek a szerkezeteknek a variációja oly mértékű lehet, hogy részletesebb ismertetésbe nem fognánk bele, elég legyen annyi ide, hogy ezek a szerkezetek korszerűnek mondhatók voltak cca. ’90-es évek végétől 2018.01.01-ig bezárólag. Hogy miért eddig? Azt a korszerűsítési megoldások fejezetben ismertetjük.